Legújabb írásaink

Magyarország a második világháborúban (1941-1945) Magyarország háborúba sodródása: Teleki Pál halála után a kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnökké. Bárdossy kisnemesi-hivatalnoki családból származott. Jogász végzettsége mellett kitűnő nyelvtudása volt, így egyenes út vezetett a...
Április 16-a a holokauszt magyarországi emléknapja. 1944. április 16-án kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba gyűjtése Kárpátalján.Írásunk az itt illetve más koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban elpusztult emberekre, elsősorban a magyar zsidókra emlékezik.Pilinszky János írja...
Heinrich Kramer Institoris   Jacob SprengerMalleus MaleficarumA Boszorkánypöröly keletkezési körülményei és hatásaiaz utókorra.Szinte egyidős az emberiséggel az ismeretlentől való félelem. A tudomány térhódítása előtti időkben, amikor még nem szolgáltak megnyugtató magyarázattal a...
Kedves olvasó, egy híres család jeles tagját bemutató sorozattal készültem ezúttal. Főszereplője I. Ferdinánd német-római császár és magyar király családja, szülei szűkebb baráti köre. Ferdinánd király baráti kapcsolatot ápolt Guthi Országh Kristóffal, akinek birtoka volt, többek között Sirok,...
I.Rudolf király születésétől (1218) I. Károly császár lemondásáig (1918) pontosan 700 év telt el. Ebben az időszakban huszonnégy Habsburg- nemzedék követte egymást, és közülük kereken négyszázan élték meg a felnőtt kort. Öt uralkodó herceg, négy király és egy királynő a dinasztia ausztriai fő...
Nemzetközi előzmények: Sztálin halála után a hidegháborús felek kapcsolatában bizonyos fokú enyhülés következett be, de mellette a szovjet blokkon belül kisebb munkásfelkelések törtek ki az NDK-ban (kelet-berlini munkásfelkelés) és Csehszlovákiában, amelyet gyorsan levertek. A két tömb...
A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb politikusának életrajza sokkal több egy szimpla biográfiánál. A szerző Bethlen életének bemutatása mellett részletes korrajzot is ad azokról az időkről, melyekben a címszereplő élt. A könyv legnagyobb része természetesen Bethlen miniszterelnökségéről szól, de...
A szerző írt már pár monográfiát e témában, azonban ez a könyv az eddigi legteljesebb magyar sajtótörténet. A téma tárgyalását a Rákóczi-szabadságharcnál kezdi megemlítve a Mercurius Hungaricust és a rendszerváltozás környéke a végpont. Nagyobb hangsúlyt a 19. századi sajtó bemutatására helyezi,...
A szerző jelen kötetével sem okozott csalódást, sőt egy kisebb érdekességre hívta fel a figyelmemet. Visszatért ugyan ahhoz a témájához, amellyel sikeres lett, mégis sokkal többet alkotott egy szerelemről szóló kötetnél. Az előszóban ő maga szögezi le, hogy a festők életét nem nagyon ismerhetjük...
Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...
A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...
  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...
Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...
1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...
Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...
Tételek: 1 - 15 ból 197
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Hírek

2018.02.25 16:14
Új szerzőnk Kiszely Tóth Anett történész-levéltáros, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja.Elsődlegesen középkori és kora újkori témákban kutat. Fő kutatási terület:  a XVI. századi magyar arisztokrácia kapcsolatrendszere, különös tekintettel a Guthi Országh családra....
2015.01.04 14:10
Fekete György mentálpedagógus jól ismert szerző, mind a nyomtatott sajtóban, mind az online médiában. Budapesten született 1951-ben. Eredeti végzettsége történelemtanár (ELTE BTK, 1970-1975.). A továbbiakban szakmai önéletrajzából idézünk:   "az Országos Pszichiátriai és Neurológiai...
2014.08.06 22:09
  Szoboszlai Endre 1957-ben született Derecskén. 1986-89 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán tanult, ahol csillagász-ismeretterjesztő diplomát szerzett. 1992 és 94 között a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán belpolitika szakos...
2013.12.28 15:46
    Patyi Szilárd 1987-ben született a délvidéki Szabadkán. Az áltanos és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-filozófia alapszakos hallgatója.  Fő érdeklődési területe a XX. század és a délvidéki...
2013.10.01 20:24
A Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete, a Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára tisztelettel meghívja Önt a DEÁK ÉS A NŐK Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében címmel Deák Ferenc születésének 210....
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

2016.07.19 09:26

1456. július 21-én vette kezdetét Nándorfehérvár utolsó török ostroma.
A késő délután indult első rohamot követően a török sereg rövidesen behatolt a városba. Hunyadi nehézlovassága ekkor kitört a belső várból, és rettenetes pusztítást okozott az első hullám kevésbé képzett és felszerelt csapatai között. A következő roham során mindkét fél pihent erőket is mozgósított, és elkeseredett küzdelem bontakozott ki, melyben a védők élveztek előnyt, ugyanis a szűk, romos terepen nem tudott érvényesülni az ostromlók létszámfölénye. Ennek ellenére a vár helyzete válságosra fordult, egy, a belső várban tartott tanácskozáson még a megadás lehetősége is felmerült. A magyarok mégis a harc mellett szavaztak, s következett a harmadik roham, melynek során a legkritikusabb pillanatban került sor a horvát származású Dugovics Titusz legendás hőstettére. Látván, hogy egy török kitűzi a próféta zöld zászlaját a várfokra, odarohant, és mivel nem bírt az ellenséggel, magával rántotta őt a mélybe. Hajnalban Hunyadi újra kitört, de mivel mindkét sereg súlyos veszteségeket szenvedett és vészesen kimerült, a fővezérek inkább a kivárásra
játszottak.

Minden vezéri szándék ellenére mégis döntő fordulatra került sor. A keresztesek előbb a várból, majd az addig tétlenségre kárhoztatott csapataikkal a Száván túlról is kezdtek átszivárogni a török tábor felé, és birtokba vettek egy dombot a Száva mentén. A szigetről egyre többen csatlakoztak hozzájuk, így Kapisztránnak nem volt más választása, mint átmenni hozzájuk. A fellelkesedett kereszteseket a balszárnyon álló anatóliaiak ágyúi felé
fordította, akik futásnak eredtek, nem feltétlenül gyávaságból, hanem talán azért, mert jelentős részük keresztény zsoldos katona volt, akikre nagy hatással lehetett a Kapisztrán vezette keresztes had. Ekkor mindkét parancsnok riadót rendelt el. Mehmed lépett először - és vesztett. Legerősebb csapataival a keresztesek ellen fordult, védtelenül hagyva a várkaput és a jobb szárnyon álló ruméliai tüzérséget. Hunyadi észrevette a lehetőséget, legképzettebb katonáival megtámadta a ruméliai ágyúkat, majd részben azok tüzét is korábbi gazdáik ellen fordítva hátba támadta Mehmed főerőit. A teljes megsemmisülést csak a Száva partjánál állomásozó szpáhik közbelépése tudta megakadályozni. Másnapra a török sereg maradéka szinte szó szerint elfutott.

2011. július 7-én a Magyar Országgyűlés, az 58/2011. (VII. 7.) OGY határozatával a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

A diadalt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb győzelemként tartja számon, amely mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozásait.



2016.07.06 13:56

1552. július 9-én háromnapi ostromot követően Khádim Ali budai pasa 10 ezer harcosával és erős tüzérségével elfoglalta a Börzsöny északi oldalán magasodó kicsinyke Drégely várát.  A vár kapitánya Szondi György alig több mint 140 katonával rendelkezett. Ráadásul a török had közeledtének hírére kapitánytársa, Bekefalvay Gergely elmenekült. Azonban így is hihetetlen bátorsággal küzdöttek. Szondi jól tudta, hogy az elavult, korszerűtlen váracskát nem védheti tovább négy napnál, ezt a szomszédos erősségek kapitányainak is jelentette. A közelben táborozó királyi had és parancsnoka, Erasmus Teuffel semmit sem tett annak érdekében, hogy a védőket megsegítse. Az ostromló Ali megadásra szólította fel a védőket. Szondi György azonban nem adta meg magát. Két apródját a pasához küldte, hogy neveljen belőlük jó vitézeket, s azok énekeljék majd meg hősi nevét, mert mindhalálig védte a rábízott várat. Aztán lovait leöldöste, vagyonát felgyújtotta, hogy az ne kerüljön a törökök kezébe, majd megmaradt vitézei élén az ostromlók közé rohant. Az első helyen verekedett: amikor jobb térdét egy nagy golyóbis összetörte, fél térdre ereszkedve még osztotta a csapásokat, egész addig harcolt, míg a fejét és mellét ért puskalövésektől el nem esett. Vitézeit mind levágták. A budai pasa nagy tisztelettel temettette el. Sírjára zászlós kopját tűzetett.

www.google.hu/search?q=szondi+k%C3%A9t+apr%C3%B3dja&client=firefox-b&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjz9b_55N7NAhWHOhoKHW2JD10Q_AUICCgB&biw=1920&bih=969#imgrc=TChu3fPJ2KMInM%3A

 

2016.06.20 19:06

1941. június 26-án szovjet gépek Rahó közelében géppuskatámadást intéztek a Budapest-Kőrösmező gyorsvonat ellen. A támadásban hárman meghaltak, hatan megsebesültek. Három ismeretlen felségjelű
repülőgép 13 órakor 29 közepes bombával támadta meg Kassát. A város légterét védő 217. számú ágyús üteg 5/8 M. lövege tüzet nyitott a támadókra, találatot nem ért el, ám két löveg három lövés után használhatatlanná vált. A légitámadásnak 32 halálos áldozata, 82 sebesültje volt, 24 lakóházban, a Postapalotában, 2 laktanyában, az út- és közműhálózatban 3 millió pengőre becsült veszteséget okozott. A bombázókötelék vezérgépe később Enyickére dobott le egy bombát, amely nem robbant fel. Bár a gépeket nem sikerült azonosítani a vezérkar mégis szovjet gépekről beszélt. Werth Henrik a vezérkar főnöke és Bartha Károly honvédelmi miniszter felkereste Horthyt. A magyar és a német katonai körök nyomására Horthy kormányzó és Bárdossy László miniszterelnök hadüzenet mellett döntött. Másnap, 27-én Bárdossy László a parlamentben bejelentette Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen. A honvédcsapatok még aznap átlépték a szovjet határt. A támadást a magyar légierő kezdte, majd megindult a szárazföldi csapatok támadása is.

Topor István


<< 3 | 4 | 5 | 6 | 7 >>