Legújabb írásaink

Topor István: „A királyok eleven, vérző játékkatonái”. Oláh Gábor és a Nagy Háború

Topor István: „A királyok eleven, vérző játékkatonái”. Oláh Gábor és a Nagy Háború
A méltatlanul elfeledett debreceni költő, író életpályája különleges. Származása révén a társadalom legalsó rétegéből emelkedett ki. Apja konfliskocsis, anyja kenyérdagasztó volt. Ezért bír különösen nagy jelentőséggel, hogy felverekedte magát a társadalmi ranglétrán. A debreceni református...

Könyvajánló - Csatári Bence: Az ész a fontos, nem a haj. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája

Olyan olvasmánnyal van dolgunk, amely a politikatörténet és a művelődéstörténet határán mozog. Politikatörténet, mert a Kádár-rendszer fontosabb eseményei is megjelennek és a fejezetek a korszakolás szerint vannak tagolva. Művelődéstörténet, mert a kor kultúrájának egyik legfontosabb képviselőiről...

Topor István: A 2-es honvéd huszárok Debrecenben eltemetett katonái

Topor István: A 2-es honvéd huszárok Debrecenben eltemetett katonái
A Nagy Háború idején Debrecen temetőibe is sok katonát temettek. A városban több temető nyújtott végsőnyughelyet az elesett, illetve sebesülésében kórházban elhunyt katonáknak. A város temetői közül az alábbiakba helyeztek örök nyugalomra háborúban elpusztultakat.Debreceni Honvédtemető és Hősök...

Topor István: A felújított debreceni orosz hadifogoly- és járványtemető átadása

Topor István: A felújított debreceni orosz hadifogoly- és járványtemető átadása
Az első világháború során nagyszámú orosz hadifogoly került Debrecenbe. A táborba 1916. október 14-tőlkerültek hadifoglyok, amelynek parancsnoka Ősbudai Rácz Béla a 101. gyalogezred tartalékos főhadnagya lett. 1915 júniusában a táborban kolerajárvány tört ki. Alig egy hónap leforgása alatt 1618...

Könyvajánló - Benedek Szabolcs: Kvarcóra

Április 4-e van. Az iskolában mindenki a felszabadulás napjának megünneplésére készül, még a Központi Bizottságból is érkezett valaki. Az iskolaudvaron tartandó ünnepet azonban megzavarja a szomszédban található panelház tetejéről lezuhanó lány. Az ünnepet beárnyékolja az eset, főhősünk, az akkor...

Topor István: A Barbarossa hadművelet

Topor István: A Barbarossa hadművelet
1941. június 22-én hajnali 3 óra 15 perckor a német tüzérség és a légierő összehangolt támadást indított a sztálini Szovjetunió ellen. Minden idők legnagyobb támadó haderejét majd három millió birodalmi katonával, 3600 harckocsival, 2700 repülőgéppel, 750 000 löveg, mentő- és teherjármű elé...

Könyvajánló - Romsics Ignác: A múlt arcai

A szerző nagyon sokáig a 20. századi magyar történelemmel és historiográfiával foglalkozott, jelen művébenszinte az egész magyar történelmet tárgyalja. A történelmet szerető emberek számára szinte az egyik legérdekesebb dolgot ragadja meg könyvében. Legalábbis személy szerint engem mindig érdekelt,...

Topor István: I. Ferenc József látogatása Debrecenben

Topor István: I. Ferenc József látogatása Debrecenben
I. Ferenc József császár és király hosszú, 68 éves uralkodása során három alkalommal látogatott el Debrecenbe. Az első látogatásra 1852. június 19-20-án került sor, majd 1857-ben és végül 1890-ben. A most következő leírás első debreceni útjának eseményeit mutatja be.Nem egészen három évvel a...

A nemzeti összetartozás napja

A nemzeti összetartozás napja
A parlament 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a 2010. évi XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, mely a trianoni békediktátum 90. évfordulójáról megemlékezve a magyarság történetének e szomorú dátumát a nemzeti összetartozás...

Könyvajánló - Tömpe István: Elitek árulása

Könyvajánló - Tömpe István: Elitek árulása
Nehezen behatárolható műfajú könyvvel van dolgunk. Egyszerre két kategóriába is besorolhatjuk. Egyrészt korrajz, mivel megelevenedik előttünk maga a Kádár-korszak és a rendszerváltozás időszaka. Nevezhetjükmemoárnak is, mivel a szerző életén keresztül ismerhetjük meg a történéseket. És ott van még...

Topor István: Pünkösdi népszokások

Topor István: Pünkösdi népszokások
Pünkösd elnevezése a  görög  pentekoszté, 'ötvenedik' szóból származik. A húsvétot követő ötvenedik, a Szentlélek eljövetelének ünnepe a keresztény világban. Mivel húsvéthoz szorosan kapcsolódó, ezért ez is mozgóünnep. A Kr. u. 325-ben tartott niceai zsinat nyilvánította ünneppé....

Topor István: Ma 100 éve üzent hadat Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiának

Topor István: Ma 100 éve üzent hadat Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiának
1915. május 23-án Olaszország - szembefordulva korábbi szövetségesével - hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. Az antant a szövetség felrúgásáért cserébe győzelem esetén az olaszoknak ígérte Dél-Tirolt, Albánia egy részét, az Isztriát és a Kvarner szigeteit, Triesztet és környékét, valamint...

A csíksomlyói búcsú eredete és a történelmi valóság

A csíksomlyói búcsú eredete és a történelmi valóság
1567 pünkösd szombatján János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel indult meg, hogy Csík, Gyergyó és Kászon székek katolikus népét áttérítse az unitárius hitre. A székelyek István, gyergyófalvi plébános vezetésével fegyvert ragadtak. Magukat Isten kegyelmébe ajánlva, és Szűz Mária segítségéért...

Topor István: Makkai Sándor Sárga vihar című regényének mitológiai és folklór elemei

Topor István: Makkai Sándor Sárga vihar című regényének mitológiai és folklór elemei
A tanulmány megjelent a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének folyóiratában, az Újváry Zoltán által szerkesztett Ethnica  2010. XII/2. számában.Makkai Sándor 1934-ben megjelent regénye már címében is fontos mitológiai és folklór elemeket rejt. A jelzős szószerkezet jelzője, a sárga a magyar...

Topor István: A gorlicei áttörés 100. évfordulójára

Topor István: A gorlicei áttörés 100. évfordulójára
1915. május 2-án indult meg a német és az osztrák-magyar hadsereg közös támadása Gorlicénél. A maLengyelországhoz tartozó galíciai területen, Bártfa magasságában, a Magyar Királyság határaitól 50 km-re északra kibontakozó offenzívát  Conrad von Hötzendorf gyalogsági tábornok tervezte 8 német...

Tételek: 76 - 90 ból 200
<< 4 | 5 | 6 | 7 | 8 >>

Évfordulók

A hét történelmi személyisége

2016.11.10 21:54

  1703. nvember 11-én ZRÍNYI JÁNOS ANTAL - a Wesselényi-féle összeesküvést követően kivégzett Zrínyi Péter fia, ZRÍNYI ILONA öccse - halálával férfiágon is kihalt az ősi horvát-magyar Zrínyi család. A nagy műveltségű, hét nyelven beszélő, tehetséges császárhű katona, hosszas grazi raboskodása során elborult elmével végezte be életét. A családját ért megalázó méltatlanságok és saját meghurcoltatása ellenére mindvégig hű maradt a Habsburg-házhoz, bár nővére, és annak férje, Thököly Imre környezetében viszonylagos biztonságban élhetett volna

  Márk Éva

A hét történelmi személyisége

2016.10.27 14:06

  1553. október 27-én halt máglyahalált SZERVÉT MIHÁLY (Miguel Serveto) csillagász, meteorológus, teológus, jogtudós, matemetikus, orvos, a kor humanista polihisztora. Tagadta a Szentháromság dogmáját, mert szerinte anélkül megnyerhetők lettek volna a judaizmus és az iszlám hívői. Vallotta a szabad akarat létezését, tanai utat találtak az unitárius egyház híveihez. A vallásalapító KÁLVIN JÁNOS svájci reformátor, aki az eretnekség vádjában egyetértett a katolikus egyházzal, vélhetően személyes rosszindulattól vezérelve aktív részese volt Szervét kivégzéssel végződő perének.

  Márk Éva

A hét történelmi személyisége

2016.10.19 17:09

   1663. október 18-án született a korszak egyik legkiválóbb hadvezére SAVOYAI JENŐ. Jelentős részben az ő nevéhez fűződik Magyarország török uralom alóli felszabadítása, fényes győzelmei miatt neve éppoly riadalmat okozott a törökök közt, mint korábban Hunyadi Jánosé. A császár által fővezérré kinevezett Savoyainak nagy szerepe volt abban, hogy a Habsburg monarchia nagyhatalommá vált, és I. LIPÓT meghetette, hogy Magyarországot fegyverrel meghódított területként kezelje. A rendeket lemondatta a szabad királyválasztás jogáról, és kimondatta a Habsburgok örökletes királyságát. A császáriak bevonultak ERDÉLYBE is, melyet Lipót saját "oltalma" alá helyezett. A felszabadító háború anyagi terheit a magyar jobbágyság viselte, s rájuk kényszerítették az országba telepített császári csapatok ellátását is, mely intézkedések okozta végtelen nyomor vezetett végül a Rákóczi szabadságharc kitöréséhez. Gróf Savoyai Jenő ( Eugen von Savoyen), Carignan hercege 72 évesen halt meg agyvérzésben.

  Márk Éva

1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>