1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát.
Hugonnai Vilma 1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, és 1879. február 3-án védte meg disszertációját.1880 februárjában tért haza, de diplomájánakhazai elismertetéseakadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazaiegyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután -1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágostonvallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva -elutasította a nosztrifikálást. 1895-ig kellett várnia, amikor is királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is a nők egyetemi tanulmánya, így1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor. Ezután már hivatalosan is végezhetettmagángyakorlatot, elsősorban női és szegénybetegekkel foglalkozott.
A Nagy Háború kitörésétől kezdve aktívan tevékenykedett. Az 1914. augusztus 19-én megrendezett "Katonák
napja" alkalmával az urnaszedő hölgybizottság tagjaként szerepel. 1914. augusztus közepén 67 évesen elvégezte dr. Dollinger professzor kéthetes hadisebészeti tanfolyamát. 1914. novemberében a Műegyetem Hadikórház Hölgy Bizottsága elnökévé választották. 1915 augusztusában hadiékítményes II. osztályú
érdemjellel tüntetik ki. A "Gyógyászat" c. lap 1915. április 4-i számában megjelent "Felhívás az orvosnőkhöz" c. rövid írása, melyben hivatkozik a rendkívüli időkre, amiért is "rendkívüli eszközökhöz" kell nyúlni.
Felszólítja az orvosnőket, hogy a tizennégy vidéki városban létesített "beteg katonák megfigyelő állomására" önként jelentkezzenek. A "Vegyészeti Lapok" 1915. 13-14. számában a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező
Hivatala által hirdetett pályázatra, tetűirtó eljárás kidolgozására, pályaművet adott be.
Topor István
