Évfordulók február 6-án

1690. február 6-án Bádeni Lajos őrgróf emlékiratot nyújtott be I. Lipótnak. Ebben kifejtette, hogy ellenzi a balkáni terjeszkedést, és elhibázottnak tartja az erdélyi hadszíntér elhanyagolását is. Ugyanakkor javasolta az uralkodónak a Duna–Száva-vonal tartós védelmét.
1909. február 6-án az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország Isztambulban szerződést írt alá. Törökország elismerte Bosznia-Hercegovina annexióját, a Monarchia pedig lemondott a novibazári szandzsákról, biztosította a mohamedánok szabad vallásgyakorlását, valamint két és fél millió török font kárpótlást fizetett.
1920. február 6-án Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai memorandumot juttattak el a párizsi békekonferenciához, amelyben rögzítették a Magyarországgal szembeni területi követeléseiket és tiltakoztak a magyar küldöttség által január 16-án követelt népszavazás ellen.
1933. február 6-án hat nappal azt követően, hogy Hindenburg birodalmi kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert, Gömbös Gyula miniszterelnök levélben kereste meg az újonnan kinevezett német vezetőt. Levelében a magyar miniszterelnök szólt a két ország közös külpolitikai vonalvezetésének lehetőségeiről, valamint a németországi piac megnyitásáról a magyar mezőgazdasági cikkek előtt. 

Topor István