1527. május 6-án V. Károly német-római császár és spanyol király zsoldosokból álló serege megkezdte Róma ostromát és kifosztását. A történelembe "Sacco di Róma" néven bevonult esemény előzménye az volt, hogy, VII. Kelemen pápa az egyházi állam megszilárdítása céljából egy évvel korábban összefogott I. Ferenc francia királlyal (cognac-i liga). Erre válaszul V. Károly hadai 1527-ben betörtek a pápai államba, így Róma is háborús hadszíntérré vált. A 35 000 fős zsoldosseregben nagy arányban szolgáltak lutheránus zsoldosok is, akik a pápai székhely megbüntetését a "bűnös" pápaság ellen hozott ítéletként fogták fel, de a várható zsákmány vallásra való tekintet nélkül mindenki harci kedvét fokozta.V. Károly hadvezére, Bourbon Károly herceg a város ostroma közben május 6-án elesett. A vezér nélkül maradt zsoldosok bevették a várost, teljesen kifosztották, a lakosság egy részét kardélre hányták, a papokat, szerzeteseket és apácákat sem kímélték. A pápa az Angyalvárba menekült, de egy hónappal később megadta magát. Fogságba vetették, ahonnan decemberben csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon.

Topor István

690 évvel ezelőtt 1326. április 24-én Szent György napján a magyar lovagok az ország és a lovagi erények védelmére I. Károly jóváhagyásával megalapították a Szent György lovagrendet. A történészszakma az
alapítás időpontját illetően megosztott. Mai ismereteink szerint a rend alapítása korábbra tehető.

Az angol D'Arcy Jonathan Dacre Boulton 1987-ben megjelent könyvének megjelenése óta a magyarországi Szent György-lovagrend európai helyét sokkal világosabban látjuk.  A nemzetközi kutatásban elfogadottá vált, hogy Károly Róbert alapítását illeti meg a világi lovagrendek között az elsőség. A lovagrend szabályzatának első
változata még 1326. április 24. előtt megszületett, de mindenképpen 1323 és 1326 között. 1326 Szent György napján pedig e korábbi szabályzatot egészítették ki 6 további cikkellyel, a király jelenlétében és szándékainak megfelelően. Az 50 alapítólovag által elfogadott rendszabályzatot az esztergomi káptalan foglalta írásba. Jelvényük a fekete mezőben elhelyezett vörös kereszt.

Jelmondatuk: "Valósággal igaz vagyok e testvéri társulattal szemben". A lovagok feladata kettős volt: egyházi és világi. Az egyházi jellegűség biztos jele a Szent György-rend vallásos célkitűzése, a pénteki ima és megemlékezés, a közös étkezések, a kegyes célú adományok, a halott tagokról való megemlékezés, a keresztény hit védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és elesettek védelme, támogatása, A világi feladatok közül a legfontosabb a katonai jelleg volt. Ők óvták a király és udvartartása biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett a lovagi tornákon ők látták el a király kíséretét és a szabályok ellenőrzését.

Topor István

   1558. április 18-án halt meg Alekszandra Liszovszka, ismert nevén HÜRREM szultána, I. SZULEJMÁN felesége, az első HASZEKI szultán. Ez utóbbi jentése: a válide, azaz a szultán anyjának halála után ő a hárem irányítója, akinek hatáskörébe maga a szultán sem szólhatott bele. Hürrem ruszin (rutén) származású rabszolgaként került IBRAHIM háremébe, aki Szulejmánnak ajándékozta. Az okos és ambiciózus asszonynak maga a szerelmes szultán adta a nevető, vidám jelentésű Hürrem nevet, akit aztán - nagy felháborodást keltve - feleségül is vett, sőt mondhatni társuralkodójává tette, hisz vele töltve minden szabad percét, legtitkosabb terveit is feleségével beszélte meg. Hürrem különféle fortélyokkal, intrikákkal távolította el a hatalomból ellenlábasait, köztük a trónörököst, annak anyját és Ibrahim nagyvezírt, részint, hogy Szulejmán csak az ő tanácsait hallja, részint hogy megvédje saját és gyermekei életét egy esetleges trónváltozástól (akkor ugyanis az új szultán - a tróviszályok elkerülése végett - valamennyi számbajöhető ellenfelét kivégeztette). Az uralkodópárnak hat gyermeke született, köztük a későbbi II. (Iszákos) Szelim ( korok.webnode.hu/products/ii-reszeges-szelim/

és egyetlen lányuk, Szulejmán kedvenc gyermeke, MIHRIMAH. Hürrem idősebb korában jótékonykodni kezdett, ingyenkonyhákat, kórházat, iskolákat alapított és tartott fenn, vidéken is, nemcsak a fővárosban. Ennek ellenére a köznép Ziadinak, boszorkánynak nevezte, mert csakis boszorkányként babonázhatta meg az uralkodót, aki felesége halálát élete végéig gyászolta. Búcsúversében így beszélt hozzá: "... én sírok, sírok érted, szerelmem, nem óceán, több, mint óceán az én könnyeim érted, Hürrem..."

  MÁRK ÉVA