1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát.

Hugonnai Vilma 1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, és 1879. február 3-án védte meg disszertációját.1880 februárjában tért haza, de diplomájánakhazai elismertetéseakadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazaiegyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután -1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágostonvallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva -elutasította a nosztrifikálást. 1895-ig kellett várnia, amikor is királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is a nők egyetemi tanulmánya, így1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor. Ezután már hivatalosan is végezhetettmagángyakorlatot, elsősorban női és szegénybetegekkel foglalkozott.

A Nagy Háború kitörésétől kezdve aktívan tevékenykedett. Az 1914. augusztus 19-én megrendezett "Katonák
napja" alkal­mával az urnaszedő hölgybizottság tagjaként szerepel. 1914. augusztus közepén 67 évesen elvégezte dr. Dollinger professzor kéthetes hadisebé­szeti tanfolyamát. 1914. novemberében a Műegyetem Hadikórház Hölgy Bizott­sága elnökévé választották. 1915 augusztusában hadiékítményes II. osztályú
érdemjellel tüntetik ki. A "Gyógyászat" c. lap 1915. április 4-i számában megjelent "Felhívás az orvosnőkhöz" c. rövid írása, melyben hivatkozik a rendkívüli időkre, amiért is "rendkívüli eszközökhöz" kell nyúlni.
Felszólítja az orvosnőket, hogy a tizennégy vidéki vá­rosban létesített "beteg katonák megfigyelő állomására" ön­ként jelentkezzenek. A "Vegyészeti Lapok" 1915. 13-14. számában a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező
Hivatala által hirdetett pályázatra, tetűirtó eljárás kidolgozására, pályaművet adott be.

Topor István

1940. május 10-én Belgium és Hollandia lerohanásával véget ért a "furcsa háború". Az előzmények:
Lengyelország 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot. Két nappal később, szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követelte a német csapatok visszavonását. Miután a német csapatok nem hagytak fel a támadással, a határidő lejártával, 11 illetve 17 órakor hadat üzentek a náci Németországnak. Bár formálisan beállt a hadiállapot, a szövetségesek nem siettek a lengyelek segítségére; néhány apróbb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények. Ezért a közvélemény a következő nyolc hónapos időszakot "furcsa háborúnak" nevezte el. Hitler már október 6-i rendelkezésében részletes utasításokat adott a nyugati hadműveletek végrehajtására. Október végére a szárazföldi hadvezetőség főparancsnoksága kidolgozta a támadás haditerveit. Ennek értelmében a német egységeknek olyan országokba kell bevonulnia (Belgium, Hollandia, Luxemburg), amelynek semlegességét Hitler korábban szavatolta. Az eredetileg november 12-re tervezett támadást végül elhalasztották, és csak 1940. május 10-én 5 óra 25 perckor vette kezdetét a német offenzíva. Ezzel befejeződött a "furcsa háború" időszaka.

Topor István

  1877. május 3-án született a kalandor tudós magyar báró NOPCSA FERENC Déván, elmagyarosodott román nagybirtokos családban. A környéken élők és a család legendáriuma szerint Ferenc nagyapjáról, Hunyad megye főispánjáról Nopcsa Lászlóról mintázta Jókai Mór FATIA NEGRA alakját Szegény gazdagok c. regényében. Ő maga a bécsi Theresianumban tanult, geológus és paleontológus lett, ideje nagy részét utazgatással és tudományos kutatással töltötte. Bejárta szinte egész Európát - Olaszországot például motorkerékpárral - eljutott és beleszeretett Albániába, s kevésen múlt, hogy nem lett albán király. Volt kém és diplomata a Monarchia szolgálatában, és ő volt a világ első repülőgép-eltérítője a Tanácsköztársaság kikiáltásakor, amikor is Budapestről Bécsújhelyre kényszerített egy pilótát. Trianon után a tudománynak szentelte életét, ám amikor hazatért birtokaira román parasztok majdnem agyonverték. Fejsérüléséből sosem gyógyult fel teljesen, egyre súlyosabb idegrohamok gyötörték. 1933. ápr. 24-én - vélhetően szerelemféltésből - megölte albán barátját és önmagával is végzett. Nevét viseli egy általa talált és leírt ősmadár, az Elopteryx nopcsai, és ő adta a nevet leghíresebb felfedezésének, a MAGYAROSAURUS dacusnak.

  Márk Éva